Írásaim, blog
Ki vagy TE?
2023. november 6.
Ha tisztában lennénk vele, mennyi mindent hozunk a felmenőinktől, s hogy mik ezek, nem lenne kérdés, hogy dolgozni akarjunk rajta, hogy ami nem a miénk, azt ne vigyük tovább... Van egy elképzelésünk arról, hogy kik vagyunk, ami azonban az esetek kb. 95 %-ában arról szól, hogy fogantatásunktól kezdve mik rakódtak ránk, mit tettek ránk, majd felnőttként mit teszünk magunkévá abból, amit a külvilág sugároz felénk.
De valójában KI VAGY TE mindezek nélkül? KI VAGY TE a családod nélkül, a foglalkozásod nélkül, a barátaid nélkül... a párod nélkül, a sminked nélkül, a divatos ruháid nélkül… a sorozatok nélkül, a mobilod nélkül, a közösségi média nélkül...?
KI VAGY TE a külsőségek nélkül és mindenféle emberi kapcsolatok nélkül? Csak játssz el ezzel a gondolattal egy picit... Vess le minden szerepet, minden azonosulást, s amikor ez sikerül, akkor nézd meg, hogy KI IS VAGY TE valójában!
Egész életünkben azokra az ingerekre reagálunk, amik a külvilágból érnek minket. Válaszreakcióink nagy része teljesen tudattalanul történik. Úgy reagálunk, ahogy szoktunk, vagy ahogy elvárják mások, vagy ahogy "kell", amit jónak látunk... Mindez pedig onnan jön, hogy mit és hogyan építettünk be saját magunkba gyermekkorunkban. Sokan mondják, hogy milyen hülyeség ez az önismeret, meg a pszichológia, mi értelme a múlton rágódni, azon már úgysem tudunk változtatni. Ez igaz, nem érdemes rajta rágódni, és változtatni sem tudunk rajta. DE! Ha megismerjük és megértjük a múltunkat, ráláthatunk elakadásaink okára is és onnantól tudjuk, hogy NE csináljuk tovább és ha akarunk, dönthetünk másképp – mivel már tudatosak vagyunk rá. Ez az 1. lépés – a felismerés. Utána jön a megértés és elfogadás. S ha ez megvan, akkor képessé válhatunk arra, hogy tudatosan döntsünk arról, hogy egy következő szituációban máshogy csináljuk, nem úgy, ahogy szoktuk.
„Csak a múlt minél alaposabb ismerete vértezhet fel a jövő kihívásaival szemben.” /Orvos-Tóth Noémi/